A rákot megelőző vastagbél elváltozásokban szenvedő emberek bélmikrobiomjában akár már 5 évvel az elváltozások kialakulása előtt jelentős különbségek észlelhetők az átlagpopuláció mikrobiomjához képest.

A colorectális adenomák kolonoszkópos kimutatásában a „linked-color” színes technika találati aránya jócskán meghaladja a tradícionális technikákét.

A csak részlegesen eltávolított kolorektális polipok gyakran kiújulnak és nem egy esetben daganatos elváltozást eredményeznek.

Az örökletes kórképek talaján kialakuló daganatok az összes kolorektális karcinóma közel 6–10%-áért felelősek. A polipózissal járó formák felismerése fenotípusuk alapján könnyebb, a polipózissal nem járó esetek diagnosztizálása azonban nehezebb. Ez utóbbi típus felismerését, szűrését segítheti a már kialakult daganatok MSI/MMR státuszának meghatározása, mely módszer jóval érzékenyebb a hagyományos, kizárólag családi anamnézis alapján történő szűrésnél. A daganatok MSI/MMR vizsgálata az adjuváns és palliatív kezelés megválasztásában is segítséget nyújthat, ezért minden kolorektális karcinóma esetében javasolt. Közleményünkben összefoglaljuk a herediter kórképekkel kapcsolatban rendelkezésre álló ismereteket, valamint áttekintjük az MSI/MMR státusznak a kolorektális karcinóma terápiája megválasztásában betöltött szerepét. Magy Onkol 64:32–37, 2020
Kulcsszavak: kolorektális karcinóma, örökletes kórképek, szűrés, MSI/MMR, immunterápia

A Seattle Genetics vizsgálati készítménye, a tukatinib biztató hatásosságot és jó tolerálhatóságot mutatott HER2+ áttétes kolorektális rákban a fázis II MOUNTAINEER vizsgálatban.

A kolorektális rák szempontjából fokozott kockázatot jelentenek az egyé­ni vagy családi kórtörténetben szereplő előrehaladott adenómák vagy kolorektális rákok, a személyes anamnézisben szereplő gyulladásos bél­betegség és a genetikai polipózis szindrómák. Általánosságban ilyen ese­tekben gyakoribb vagy koraibb szűrés szükséges, mint átlagos kockázat esetén. Első fokú rokon kolorektális rákja esetén legkésőbb 40 éves korban, colitis ulcerosa vagy vastagbelet érintő Crohn-betegség eseteiben a tünetek jelentkezése után 8−10 évvel, Peutz−Jeghers-szindrómában már 8 éves korban, szesszilis fogazott adenomatózus polipózisban pedig a kórismézést követően a lehető leghamarabb meg kell kezdeni a kolonoszkópiás szűrést.

A patinás bostoni New England Journal of Medicine mellett más fontos orvosi folyóiratokban is tallózó NEJM Journal Watch több szakterületen összegyűjtötte az elmúlt év legnagyobb szakmai visszhangot keltő orvosi közleményeit. Ezúttal az elmúlt év gasztroenterológiai „slágereit” tekinti át Dr. Nagykálnai Tamás.

Egy olasz randomizált, kontrollált népegészségügyi vizsgálatban a férfiak inkább a CT-vel végzett virtuális kolonoszkópiát választották a szigmoidoszkópia helyett, és bár az eljárás kétségkívül kíméletesebb, pozitivitás esetén további diagnosztikus vizsgálatok szükségesek. 

Az  időskori macula-degeneráció (AMD) az idősebb populáció látásromlásának vezető oka. A korszerű anti-VEGF kezelés megjelenésével a betegség exszudatív formájában a látóélesség  stabilizálható, esetenként a látóélesség növelhető. Sajnos az atrófiás macula-degeneráció tekintetében nem állnak rendelkezésre ilyen hatásos terápiás módszerek. 

A székrekedés (hetente háromnál kevesebb bélmozgás) kockázati tényezői: női nem, idősebb kor, inaktivitás, alacsony kalóriabevitel, alacsony rosttartalmú étrend, alacsony jövedelem és iskolázottság, sok gyógyszer fogyasztása.